South AmericaDél Amerika: Indiánok az Amazonas mentén és az Andokban

Az eltűnő félben lévő kultúrák egyesülete öt különböző dél-amerikai országban hat sikeres expedíciót fejezett be 2003 és 2006 között. A munka az ősi indián kultúrák megörzésére irányult Bolívia, Brazília, Ecuador, Peru és Venezuela területén. Az esőerdőkben az Enavene Nave, a Huaorani, a Kamaiura, a Machiguenga, a Matuxi, a Panare, a Tsachila és a Yanomami törzsekkel, népekkel kerültünk kapcsolatba, az Andokban pedig az Arque, a Huaraz, a La Raya, a Mollo, az Oyacasi, a Paukartambo, a Potosi, a Queros, a Tapacari, a Tarabuco és az Uros kulturális körzetekben jártunk. Expedícióink eredményeit pedig a National Geographic által kiadott 312 oldalas könyv foglalja össze. A könyv szerzője és fotográfusa Lóránt Attila. (Indiánok az Amazonas mentén és az Andokban, National Geographic 2006) Ugyancsak a National Geographic jóvoltából jelent meg 2006 szeptemberében egy 20 oldalas cikk az Enawene Nave indiánokról. National Geographic: Indiánok az Amazonas mentén és az Andokban.

Amazonas

Mikor azt mondjuk; Amazonas, nem csak a 6275 km hosszú folyó közvetlen környezetére gondolunk, hanem a folyó teljes gyűjtőmedencéjére. A terület megközelítőleg 6 000 000 km2, aminek 99% át még a 19. század végén is egybefüggő erdőségek borították. Valaha, ezeken a területeken elszórva élt, az eredetileg több ezer indián nép. Ma a kiterjedt erdőségek részben a letűnt kultúrák maradványait rejtik, de ugyanakkor ma is élő kultúrák hirdetik milyen szép is a Föld, míg sokszínű és változatos. Az erdőségekben élő indiánok 1500 körül hatmillión lehettek, számuk ma csak 400 000 körüli. Nagyon kicsi szám ez egy Európához mérhető nagyságú területen. Egyes becslések szerint az első európaiak megérkezése utáni 150 esztendőben az indián őslakosság 90%-a pusztult el különféle betegségekben, járványokban. A 16, században az őslakosok által beszélt nyelvek számát 1300-nál is többre becsülték. Napjainkban, az említett nyelvekből kevesebb, mint 160 létezik, amiknek harmadát kevesebb, mint 200 ember beszéli. Az itt élő népcsoportoknak otthont adó erdőkből évente (körülbelül) 13,7 millió hektárnyi területet vágnak ki, égetnek fel.

Kamaiura SchoolgirlsGlowing BranchesKamaiura my Earring Before

Andok

Azok a kultúrák, amelyeket ma a hegyek között találunk, sajátságos módon alakultak ki. Az Inka Birodalom előtt itt élő népeket az Inka uralkodó egyféle etnikai hovatartozáson alapuló kasztrendszerbe rendezte, ahol meghatározta az egyes csoportok feladatait, munkáját, társadalmi helyzetét, de még a hajviseletét, fülbevaló stílusát is. Ugyanakkor birodalmi nyelvként elterjesztette a Kecsuát és létrehozta a nyomokban még ma is létező inka közigazgatási rendszert. A Spanyol hódítók megérkezésével a kialakult kasztrendszer talán még jobban rögzült, és egy újabb meghatározó elem keveredett a már eddig is érdekes kavalkádhoz, a katolicizmus. A katolicizmust szinkretikusan beépítő indián kultúra elég erős ahhoz, hogy a külső felületen kereszténynek látszó hitvilágukat a mai napig őrizzék. Az Andok mai katolikus vallási szokásaiban, ünnepeiben mindenütt fellelhetők az ősi (olykor inka idők előtti) tradíciók, érdekes keveréket képezve, a két (hit)-világ határán.

A számunkra ma tradicionális öltözékként ismert ruházatok, területi sajátosságok nagyban köszönhetők a spanyol Alkirályi, (Francisco de Toledo) intézkedéseknek. Betiltották az őshonos identitás legfontosabb elemeit, a rituálékban, és az öltözködésben. Az alkirály ugyanakkor elrendelte, hogy az indián falvakban olyan viseletet hordjanak, ami nem emlékeztet az Inka Birodalom idejére, viszont megkülönbözteti az egyes vidékeket. Így terjedt el a poncsó, a füles sapka, a kalap és a bő szoknya.

AndesEcuadorAndes